Kisfiammal egy beszélgetésben előjött egy ember, akit mind a ketten szerettünk, és nagy hatással volt ránk. Sajnos már nincs közöttünk és arról beszélgettünk, hogy mit is kaptunk tőle.
Egy beszélgetés, ami felnyitotta a szemem.
Ekkor mondta kisfiam:
-Tudod anya, nem szeretem a példakép szót, de talán ezt mondanám Ervinre. Vagy inkább azt, hogy felnézek rá, azért amilyen volt.
Megkérdeztem tőle, hogy miért nem szereti a példakép szót. 10 évesen meglepően bölcs választ adott:
– Ha példaképed van, akkor hajlamos vagy utánozni őt. Copyrightos az életed. Olyan akarsz lenni, mint Ő. De akkor nem a saját életed éled, nem önmagad vagy.
Mit is jelent a Copyright?
Nagyon elgondolkodtattak a szavai. Szülői nevelésünk sokszor, fiam szavaival élve, copyrightos. Ami nekünk bevált és jól működik, próbáljuk tovább adni.
Ahogy nő a gyermekem egyre hálásabb vagyok azért, hogy a Human Design módszertan ismerete támogat a szülői utamon. Kisfiammal együtt érkezett ez a tudás az életemben. Első körben önismereti eszközként tekintettem rá, de egyre inkább része szülői eszköztáramnak is.
Amikor kicsi volt a gyermekem kevésbé elemeztem képletét, de ahogy nőtt, egyre jobban nyilvánvaló lett, hogy annyira másként működik, mint a férjem vagy én.
Egyre több feszültség volt ebből a másságból. Próbáltam besimítani, de képletét megismerve rájöttem, hogy teljesen autentikus a lázadása a középszerűség ellen, és abban kell támogatnom, hogy ne legyen megalkuvó. Pedig milyen jó is lenne! Illeszkedne a társadalmi elvárásokba, leélhetné az életét a komfortzónában, ahol „biztonságban” van.
De álljunk csak meg egy szóra! Ezt csináltam én is sokáig, és mennyi szenvedést okozott visszatalálni ahhoz a belső tűzhöz és kalandvágyhoz, hogy legyőzzem(?) félelmeim, és merjem megmutatni magam, hogy más vagyok és sok mindenben másként gondolkodom, mint az átlag.
Mit lehet tenni?
Ezért vettük ki a hagyományos oktatásból és kerestünk neki olyan helyet, ahol nem arra nevelik, hogy a társadalom gépezetét szolgálja, hanem követhesse életcélját: kreativitásának felvállalását és annak megmutatását.
Nehéz út ez, hiszen járatlan nekünk szülőként is, vele együtt tanuljuk. Támogatni, hogy álmait ne adja fel, a benne égő tüzet táplálni kell, hogy kitartson, és szabad gondolkodóvá tudjon válni.
Ne tegye azt, amit én sokáig tettem: álmodozni, de nem tenni semmit. Találja meg egyedi stílusát, amiben megnyilvánul kreativitása. Hagyni, hogy ne mások, hanem saját életét élje.
Felvállalva ezzel a kívülállóság érzését is, ami engem sokáig például félelemmel töltött el. De nem szabad, hogy a saját félelmeinket tovább örökítsük, hiszen ezzel pont mi oltjuk el a gyermekek lelkében égő tüzet.
Azt mondják, hogy az iskola az életre készít fel. A hagyományos iskolában a gyermekek zöme unatkozik, olyan dolgokat tanul, amire nincs is szüksége, felesleges dolgok magolásával megtanulnak felesleges erőfeszítéseket tenni, és megtanul csalni, hiszen így próbál spórolni az energiapazarlásból.
Hát mi nem erre az életre akarjuk nevelni, nem ilyen elképzelést akarunk benne erősíteni a munkával kapcsolatban.
Nem a B tervet szeretnénk vele megismertetni.
Hanem hogy tegyen meg mindent az A tervért, de megtanítani neki hozzá a csoport erejének megismerését és a rugalmasságot. Ez az utóbbi kettő a legnagyobb kihívás most vele, de szülőként nagy segítség a Human Design chartja, ami szamárvezetőként szolgál számomra.
Kettős dolog a szülői felelősség: nem csak a gyerekekért tartozunk felelősséggel, hanem önmagunkért is. Én például azt hoztam otthonról, hogy veszélyes dolog másnak lenni. Sokat kell dolgoznom magamon, hogy amikor azt mondom a fiamnak, hogy „Valósítsd meg álmaid!”, akkor az igaznak, hitelesnek csengjen.
Szülőként mi a feladatunk?
Szülőként meg kell találni az ideális koktélt a szocializáció és az individualizáció keverékéből. Ez minden gyereknél más arányból áll össze.
Ennek megfelelően kell az iskolatípust is kiválasztani.
A mi keverékünkben fő összetevő az egyéni kreativitás támogatása. Fontos, hogy legyenek számára olyan emberek, akiknél láthatja ezt a mintát, amit a saját módjára formázhat. Ilyen volt Ervin, és szerencsére ilyen tanárai vannak a mostani iskolájában. Így írhatta meg első meséjét Böde Péter, Vándormeseíró segítségével, ami könyvként is megjelent. Bizonyítva, hogy az álmokat tettekre lehet váltani!
Ha kíváncsi vagy, hogy Te miben és hogyan tudod támogatni gyermeked, akkor ismerd meg Human Desig chartját.
Fedezd fel, és vele együtt az ÉLETET!
"Akkor lesz boldog a gyerek, ha szereted, és ebbe beletartozik, hogy azt is szereted benne, amiben más, mint te."
